A 2017-es évre rengeteg dolgot terveztem el megvalósítani, amikhez rendkívül sok energiára, kreativitásra és tiszta fejre lesz szükségem. Ezért úgy gondoltam ezt megalapozandó feltölteni az
akkumulátoraimat rögtön a szilveszteri/ újévi bulik lezavarása után útra is kelek, valami meleg és ismeretlen helyre. Már decemberben hosszasan kutattam jó ajánlatok között, és végül Sri Lankára
esett a választás. A Kuwait Airways járataira foglaltam jegyet összesen 440 € ért, amely magában foglalt 4 repülőutat, és két éjszaka transzferszállást kuvaiti hotelben All Inclusive. Ennyiért
muszáj volt lecsapni rá. A Terv a következő volt. 10 Nap Sri Lankán + 2 Kuvaitban. Körutazást terveztem, helyi buszokkal és vonatokkal harmadosztályon. Szállás a legolcsóbb hostelekben, kaja
helyi árusoknál. Az egésznek ki kellett jönnie a decemberben félretett keretből.
Itt jegyezném meg, hogy a Kuwait Airways az eddigi legjobb légitársaság, ahol Economy classon utaztam. Nagyon finom többfogásos kaja, választható menüből, desszert, ital többször, fejhallgató,
párna. Van lábtér és oldalirányban sem szűk a hely. Mindenkinek van egy kis érintőképernyős monitora, ahol filmeket, sorozatokat lehet nézni, játszani, zenét hallgatni, telefont tölteni stb.
Mivel 23 órát kellett várnom a tranzitra, (direkt ilyet választottam, hogy bejárhassam Kuvaitot is.) Szállodai szobát biztosítottak, napi 3 svédasztalos kajával, edzőteremmel, uszodával,
szaunával stb. Le a kalappal!
A tranzithotelben ismerkedtem meg egy idős Bajor bácsival, aki Indiába utazott több hónapra gyógykezelésre, mivel neki is az volt a terve, hogy miután kialudtuk magunkat, bejárjuk Kuvaitvárost, reggel együtt indultunk útnak. A vízumot a reptéren helyben kiállítják pár perc alatt EU állampolgároknak. Busszal mentünk a belvárosba. Nem sokat tudtunk együtt sétálgatni, mert neki előbb indult a gépe. Megebédeltünk és elbúcsúztunk egymástól.
Kuvait körülbelül egy magyar megye területű kis ország, elképesztő olajtartalékokkal. A világ összes olajtartalékának a 10% -a náluk van ez elképzelhetetlen mennyiség majdnem 100 milliárd hordó. Az olajon kívül igazából semmi egyebük nincs, a földek sem művelhetőek, állattartás, ipar és turizmus sem igazán van, az egy főre jutó GDP mégis a magyarországi duplája. Ez egyébként közel sem látszik jelenleg annyira, mint például Dubaiban. Nincs olyan megalománia és fényűzés, de luxusautók és felhőkarcolók azért vannak. Tekintve, hogy az Irakiak 1990 ben nagyjából porig égettek mindent, elég szépen újjáépítették. Nem egy kifejezett turistacélpont egyébként a fontosabb látnivalókat 1 Max két nap alatt meg lehet nézni, turistaattrakciók nincsenek, a tengerpart sem az a kifejezetten fürdőzős. Tranzitban érdemes körülnézni, de nem érdemes egy nyaralást ide tervezni.
További érdekesség, hogy akárcsak az Emirátusokban, itt is a helyiek vannak kisebbségben, a lakosság nagyobbik részét bevándorlók és vendégmunkások teszik ki. Turisták, mint említettem nem nagyon vannak, ezért engem is inkább vendégmunkásnak néztek, nem is foglalkoztak velem szerencsére. Alapvetően olcsóság van, annak ellenére, hogy pénz van rendesen. Az üzemanyag és az autók is olcsók. Olyan japán és amerikai luxusautók, amik Európában megfizethetetlenek földi halandónak itt átlagosak. Kaja helyieknél viccesen olcsó talán olyan 1 Euróra jött ki egy tál rizs falafellel, savanyúsággal és egy víz. Vízipipa szintén 1 Euró alatt volt átszámítva, tea járt hozzá automatikusan. Rengeteg a macska, nincs természetes ellensége, nem is bántják őket, a part pedig tele van a halászok után halmaradékokkal, így szaporodnak, mint a nyulak.
A TV toronyba sajnos nem tudtam felmenni karbantartás miatt, de a Kuwait Towersbe igen, ami egyébként Kuvait elsőszámú nevezetessége, de egyébként nem nagy szám. A kilátás nem lenne rossz, de fotózni nem lehet, mert az ablaküvegek nagyon porosak, öregek. Egy klasszikus forgó étterem van fent, de én voltam az egyedüli vendég.
Este visszatértem a reptérre, és továbbindultam Sri Lankára.
Write a comment