Stresszmentes élet: Zöld Foki Szigetek

Sal , Santa Maria, Cabo Verde
Sal szigete, Santa Maria ...amerre a szem ellát.

Képzeld el, hogy December eleje van, az egész évedet végigrobotoltad, kikészítettek a vizsgák, a hajtás a munkahelyi előrelépésért, a főnök, a tanárok, az ügyfelek az utolsó csepp életenergiádat is kisajtolták már és még csak most jön a karácsonyi roham, brainstormingolás és hajtóvadászat az ajándékokért és te körülbelül úgy érzed magad, mint egy elfáradt akkumulátor, amit már hiába töltenek fel már csak pár órát bírja egy töltéssel.
Ilyenkor a kell a háziorvossal felíratni egy hét Zöld Foki szigeteki nyaralást.
A burnout-szindróma tökéletes ellenszere egy hét a téli- nyárban, a világtól elzárt kis szigeteken. Kis szerencsével és kutatómunkával ki lehet fogni egy utat már 200.000 Forint alatt is erre az átlagos turista által kevéssé ismert szigetcsoportra.


Cabo Verde Flag
Flag of Cabo Verde

Zöld Foki Köztársaság

 Terület: 4033 km³

 Lakosság: 500.000 fő

1 € = 110 CVE , azaz Escudo.

Főváros: Praia (Santiago -sziget)

 Nyugalom:                 ֍֍֍֍֍

 Party, szórakozás: ֍

 Látnivalók:                ֍֍

 Offroad:                      ֍֍֍

 Olcsóság:                   ֍֍֍֍

 Biztonság:                 ֍֍֍֍֍

 Összbenyomás:      ֍֍֍֍

Kiknek ajánlott: szörfösök, wakeboardosok, egyedülállók, párok, nyugalomra és magányra vágyók, téli nyaralást kedvelők, akik szeretik Afrikát, de biztonságra vágynak.

A több lakott és lakatlan kis vulkanikus szigetből álló csoport Afrika nyugati partjaitól közel 600 km-re fekszik az Atlanti-Óceánban.



A fenti példához hasonló indíttatásból keltem útra 2013 Decemberében egyedül a Zöld Foki szigetekre. Semmilyen különleges programra, vagy élményre nem vágytam, mint amúgy általában. Csak egyedül akartam lenni, távol annyira mindentől amihez közöm van, hogy a sok kis párórás gyorstöltés és aztán teljes kisütés után szépen lassan és nyugodtan feltölthessem magam tökéletesen az ünnepekre és a jövő évre.
Mivel nem voltak nagy várakozásaim, így abszolút kellemesen csalódtam. Münchenből kanári-szigeteki átszállással érkeztem meg 5 és fél óra alatt Espargosra, Sal sziget aprócska fővárosába.
A Discount-travel.com -on foglaltam 3 csillagos hotelba félpanzióval, repjeggyel, transzferrel 530 € -ért utat.

Hotel Cape Verde
Hotel Da Luz*** in Santa Maria, Cape Verde

A Hotel Da Luz*** felejthető kis hotel, semmi különös. Az Afrikai 3 csillagostól elvárható színvonalat hozza: TV ami nem működik, üres minibár ami kb 15 fokra hűt, a fürdőben a padlóösszefolyóból feljön a víz, erkélyen egy-két lusta csótány előkerül néha. Reggeli nagyon minimál stílusban. Wifi van, ha külön fizetsz érte, de annyira gyenge, hogy hiába fizetted ki semmire sem jó. Nem is baj. Alvásra megfelel, kis medence van, és egy-egy relaxáló holland turistán kívül csak a szakadt fülű, flegma, önkényesen betelepült macskákkal találkozni. Az idő tökéletes, kellemes 26 fok és vakító napsütés az év 350 napján. A déli kisváros aprócska, egy nap alatt bejárható. A főváros sem sokkal nagyobb, de ott pláne semmi sincs, mert a szállodák mind délen vannak.
Autót béreltem, ha jól emlékszem a kis Suzuki Jimny terepjáró 35 € körül volt egy napra. Az Eurót mindenhol elfogadják, de Escudóban kapsz vissza. Az árfolyam (1€ = 110 CVE) ellenére 100-ra kerekítve váltanak az egyszerűség kedvéért. Bankautomata csak a reptéren volt, de nem volt szükséges váltani.

Suzuki Jimny Cabo Verde Wonderlust King
Suzuki Jimny 35€ / napra kialkudva. Benzin : 1 € / liter.

Biztosítást, kauciót tőlem nem kértek. Az autót ellopni úgysem lehet egy ilyen kis szigeten. Elindultam hát bejárni a szigetet. Ez viszonylag könnyen abszolválható egy nap alatt, mivel az egész sziget 30 Km hosszanti irányban. A Pedra Lume-i sóbányát érdemes megnézni, sokminden nincs, csak sok só és egy kevés víz. A kis sóstóban az ember ülhet, vagy fekhet a víz felszínén. Egy minimális belépőt kell fizetni. A tó rendkívül iszapos, elvileg egészséges. A sós fürdő után érdemes azonnal lezuhanyozni, 1 € a zuhanyzás  ami úgy lehetséges, hogy a kis büfében lévő afrikai csajszinak szólsz, ha épp ráér viszi magával a csapot, amivel megindítja a szabadban lévő zuhanyt, és előtted állva megvárja amíg végzel. Ha úgy dönt hogy végeztél, ennyi elég volt akkor csak elzárja aztán mehetsz amerre látsz. Ezután áthajtottam Buraconára, ahol egy büfén kívül van egy hatalmas sziklafal és egy tengerszem, gyakorlatilag a semmi közepén. A fenti képen látható vulkanikus hegy mögött a távolban volt még egy ilyen hegy, úgy döntöttem felmegyek rá kocsival. Off-roadozni egyébként bármerre lehet, a kitaposott utak használata azért ajánlottabb.

Offroad Cape Verde Suzuki jimny
A hegyoldalba ragadva naplemente előtt.

A zseniális Off-road technikámnak, a laza homokos nehéz terepnek, és a simára kopott kemény gumiknak köszönhetően hamar végleg elástam magam a hegyről lefelé jövet. Este, naplementekor. A semmi közepén ahol még szó szerint a madár se jár. Nem volt mit tenni , el kellett sétáljak a legközelebbi helyre a közel 10 kilométerre található büfébe. Fogtam a 3 szál cigimet és fél üveg 25 fokos Ice Teámat és nekiindultam papucsban a horizontnak. Természetesen beesteledett, vaksötétben értem a büféhez azt remélve, hogy van ott valaki. Hirtelen korcs kutyák rontottak rám, a gatyám szárát és a lábamat támadták, nem voltak túl erősek szerencsére, de annál haragosabbak. Reménykedtem, hogy valaki előjön és leráncigálja rólam az egyre bátrabb ebeket. Egy talán szenegáli bevándorlónak tűnő koma bújt elő egy konténerből hitetlenkedve. Kézzel lábbal elmutogattam neki, hogy egy fekhelyre van szükségem reggelig. A konténerben terített nekem egy pokrócot a földre majd kiment. Amint elaludtam volna, egy társával jelent meg és mellém ültek egy műanyag székre. Beröffentettek egy borzalmasan krákogó teherautó-motort ami szolgáltatta az áramot a TV nézésükhöz. Valami pusztulat rossz portugál szappanoperát néztek és spanglizgattak. Hát valahogy nem jött álom a szememre, érthető okokból. Nem aludtam valami sokat, ahogy hajnalodott, útnak indultam.

Cabo Verde Buracona
Közel a vég :D Háttérben a hegy, ahonnan indultam. Előre még ennyi...

A sivatagban egy munkáscsapattal találkoztam akik teljesen indokolatlan okból homokot hoztak egy időszámításunk előttről származó DAF teherautóval a sivatagba. Újfent kiactivityztem nekik, hogy mi a pálya és hogy rendkívül hálás lennék, ha segítenének. Együtt elmentünk a hegyhez, kiásták nekem a kocsit, 40 € volt nálam, azt nekik adtam fizetségül a közel egyórás munkáért. Örültek.
Na ennyi kaland egy relaxálósra tervezett hétre elég is volt, visszamentem a városba, megreggeliztem, és innentől élveztem azt a nyugalmat ami a legnagyobb előnye a szigeteknek. Az idő itt közel sem olyan fontos mint Európában, sőt mintha sokkal lassabban is telne.
A boltok hasraütésszerűen nyitnak és zárnak, a helyiek nem sietnek sehová, a portájuk előtt ülve koktélozgatnak Bob Marley ritmusaira. A pár szenegáli hiénát leszámítva a helyiek nem erőszakoskodnak, hogy vásárolj náluk, mosolyognak, köszönnek, megkérdezik , honnan jöttél, de nem kell félni, nem hátsó szándékuk berángatni a boltjukba. A lapostetejű házak tetején jellemzően kisebb házilag kialakított koktélbárok foglalnak helyet, bátran fel lehet menni, kikérni egy Caipirinhát, amit elképesztően finoman csinálnak, hátradőlni egy babzsákra és olvasni, vagy relaxálni jóféle reagge zenékre. Mivel túl sok turista nincs, ezért jó eséllyel tökegyedül leszel, abszolút zavartalan a pihenés.

A drágább éttermeket érdemes kerülni, sokkal jobb a kaja az olcsóbbakban. 15 €-ért meg lehet vacsorázni itallal, desszerttel együtt, ilyen gyönyörű helyen, mint a fenti képen. Az éttermek nagy része közvetlenül a parton van. A képen látható helyen a halakat előttem fogták, és egyből meg is sütötték a tűzön. Ennél frissebbet nem ehet az ember, mint ami 15 perce még úszkált az óceánban. A tengerpart puha fehér homokos. Messze a legszebb tengerpart, ahol eddig jártam, és kilométereken át lehet sétálni, éjszaka sem veszélyes. Mivel az óceán itt nagyon lassan mélyül és nincsenek kövek sem a vízben, nem annyira kell félni a nagy hullámok ellenére sem a fürdéstől. Sokféle programlehetőség van, lehet szörföt bérelni, búvárkodni, hajós kirándulásokon részt venni, ahol delfint és néha bálnát is látni. Én két delfint láttam csak.

A város külső részein már találkozhatunk az afrikai valósággal, itt jellemzőek az autóroncsok mindenfelé, kóbor kutyák akik nem túl barátságosak, kövekkel, botokkal játszó gyerekcsoportok. Sétálgatni arra nem ajánlatos, már csak a kutyák miatt sem, de az emberek ott is kedvesek, csak távolságtartóbbak. Elszórtan található kis sólepárlókon dolgoznak, ezenkívül itt semmi sincs. A kisváros tengerparti feléhez képest erős a kontraszt.

Összességében tetszett azt sajnálom csak, hogy a többi szigetet nem láttam. Ha az ember fotózni akar vagy felfedezni a kis országot, Sal-ra elég 2-3 nap is, érdemes átrepülni vagy hajózni  helyi járattal Boavista-ra, Santiago-ra, a legnagyobb szigetre, Fogo-ra, a kis vulkanikus szigetre, vagy Sao-Nicolau-ra, ahol még viszonylag érintetlen a természet. A szigetek nagy része sajnos mára elsivatagosodott a túlzott vízhasználat miatt.

Tudtad?

  • A szigetek 1461-es felfedezésükig teljesen lakatlanok voltak.
  • A 16. századi rabszolgakereskedelem fontos tranzitpontja volt a portugál gyarmat.
  • Az egyetlen olyan afrikai ország, amelynek mind politikai, mind polgári szabadságait a Freedom House éves jelentései a legjobb kategóriába értékelik.
  • A Latin-Amerikából Európába irányuló kokainexport egyik átrakodópontja.
  • 2009 ben a szigetcsoporton Dengue-láz pusztított rengeteg áldozatot követelve.

További képekért kattints a galériára!
Remélem tetszett a bejegyzés, ha kérdésed ötleted van, írd meg kérlek kommentben.

Translated by David Kaposi

Write a comment

Comments: 0